Jelentem

2012 január 30. | Szerző: vidékilány |

 Összevitatkoztunk: N-dy és én. Szerintem azzal, hogy vége lesz a telefonálásnak, megszűnik ez a kapcsolat. Szerinte meg ez teszi még szorosabbá.

Én meg azzal játszom, hogy kiengedem néha magamból a vadmacskát. Ma is jót szórakoztunk a Mókussal. Mentem, és ő azt hitte, utána megyek, mert kell tőle anyag.

– Szia! Mi kell?

Feltartottam az orrom, mint a keresztlányom, ha játszik.

– Képzeld, nem hozzád jöttem!!!

Ő, ha a gépen áll, jó egy fejjel magasabb nálam. Vette a lapot, nem hiába, van egy hatéves lánya.

– És miért nem  hozzám jöttél?

Ott “játszottunk” a csarnok a közepén.

Amúgy… hm. Ha néha tudná, hogy csak attól, ahogyan áll, vagy ahogyan az ingpólót viseli, vagy hogy most meghagyta az álla alatt a szakállát egy cseppet (van, akinek majdnem undorító, ha így viseli, de neki nem)… szemtelenség egy nyilvános naplóban leírni, hogy írtó szexi? Nincs tudomása róla, szerintem, sőt, nem is foglalkoztatja… talán ideje lesz egy kicsit flörtölni ismét… Hm…

(Extra fokozatú bizsergés.)

Ma megint rám szólt egy lány, hogy fogytam. Nincs mérlegem, ilyeneken mérem a fogyás intenzitását. Lassan, de biztosan. A fejem amúgy is katasztrófa, most növesztem a hajam, és elég előnytelen jelenleg…

A közvetlen kollégám ma nem jött dolgozni, másik srácot kaptunk, nem dolgoztam még vele, de jól elvoltunk, ugrattuk egymást egész nap.

Csak a szerdát lehetne valahogyan kitörölni a naptárból… de hát, majd alakul ez is, túléltünk már mást is, ilyet is.

A Mókus… imádkozom, hogy ha mennie kell, könnyen el tudjam engedni. N-dy szerint most bezárul számunkra egy ajtó.. és akkor valahol nyílik egy ablak…

http://www.youtube.com/watch?v=bK2Q7uGFJL4